OKLEVÉL

SZÉKELYHODOS KÖZSÉG MÚLTJÁBÓL

        Székelyhodos, megyénk e kies fekvésû, havas alatti községének vásártartási joga a jövõ évben lesz
165 éves.
        Hajdan a hetivásár- vagy sokadalomtartás jogát uralkodói engedélyhez kötötték. Akkor a vásárjog – az italmérési és kocsmáltatási, húsmérési, malomtartási, valamint vám- és révjog mellett – regáliának, vagyis királyi haszonélvezetnek számitott. Bármelyikük megszerzéséhez és gyakorlásához különös királyi privilégium volt szükséges.
        Ilyen kiváltságlevelet szerzett- az akkor még, Hodos is 1838-ban sokadalmak, majd 1841-ben hetivásár tartására.
        A XVIII. századig a vásárjoggal rendelkezõ helységek száma viszonylag kevés. Inkább a városok igényelték e jogot, amely számottevõ gazdasági elõnyöket biztosított számukra.
        A sûrûn lakott Nyárád völgyében sokáig csak két helységnek volt vásárjoga: Nyárádszereda mezõvárosnak 1606-ból – megújítva 1790-ben - , valamint Harasztkeréknek 1672-bõl.
Az egyre bõvülõ árucsere-forgalom a múlt század elején mind jobban igényelte a termékértékesétési lehetõségek biztosítását, a piac kiszélesítését. Erre a majdani Marosszéken az állattartó és fatermékeket elõállító havas alatti helységnek volt leginkább lehetõségük, igyekeztek is kihasználni ezt. Hodos után Köszvényes biztosított magának kiváltságlevelet 1841-ben négy sokadalomra és kedd napi hetivásár tartására, majd Nyárádmagyarós ugyancsak négy országos vásárra 1844-ben.
        Hodos országos vásárait biztosító kiváltságlevele 1838 december 19-én kelt Bécsben és Ferdinánd császár aláírását viseli. Ez egy nagyobb füzet alakú, öt lapot tartalmazó oklevél, pergamenre – vagyis finoman kikészített állatbõrre – írva . A fekete tintával írt szöveg minden oldala fekete alapozású, gyönyörûen mintázott keretbe van helyezve és piros, bársony borítólapok közé kötve. Az okirat hitelesítését bizonyító jel egy fekete-sárga zsínoron függõ 13,5 cm átmérõjû császári nagypecsét, piros viaszba öntve, finoman megmunkált, sárga színü fémtartóban.
A latin nyelvû kiváltságlevél biztosítékot jelentett minden kereskedõnek termékei szabad értékesítésére. Elõírása szerint az elsõ országos vásár a Károly-napi (január 28-án), a második a Rudolf-napi (április 17-én), a harmadik a Máté-napi (szeptember 21-én) kellett legyen.
        A korabeli gyakorlat értelmében, a kiváltságlevelet elõbb észrevételezés végett a Fõkormányszéknek és az országos fõigazgatóknak adták ki, akik az 1839. Augusztus 26-i ülésükön nem emeltek ellene kifogást. Ezután a jobbágytelki Bakó Sámuel széki nótárius bejegyzése szerint, ua. Év december 5-én Marosszék küzgyülésén is kihírdették. A közgyûlés elfogadta azzal a kikötéssel, hogy ,, az érdeklett vásárokon székely nemes atyafiai törvények értelmében nem lévén vámoltathatók, azzal ne terheltetõdjenek, az az iránti felügyelet és rendelkezés a nemes szék tisztségére biztatván “. A hodosiak vásárjoga csak ezután nyert gyakorlati alkalmazást.
Az 1841. November 11-én kapott kiváltságlevelet Hodos a szombatnapi hetivásár tartására nyerte. Ezt is Bécsben állították ki egy 68x53 cm nagyságú pergamenre írva.
        Egy negyedszázad után a kortárs Orbán Balázs arról tudósít, hogy Hodos, e vidéknek legnevezetesebb vásáros helye, barom- és lóvásárairól híres.
        A község vásárait ma is megtartja.
        Ugyanakkor ezen becses értékû dokumentumok állandó és biztos õrzõhelyükre, az Állami Levéltárba kerülve a múltkutatás nemes céljának szolgálatában állnak.

Pál-Antal Sándor.

            Pe vremuri, dreptul de a organiza târguri săptămânale sau de ţară era posibil numai cu acordul domnitorului.

Dreptul de a organiza târg de ţară în Hodoşa este datată din 19 decembrie 1838 şi poartă semnătura ţarului Ferdinand I. Această Vásári Oklevél. este de forma unui caiet mai mare, din cinci pagini scris pe piele de cîine. Autenticitatea este dovedită prin legarea cu un fir de culoare negru-galben pe care atârnă o stampilă mare cu diametrul de 13,5 cm  pe ceară roşie turnată într-o cutie din metal galben. După înscrisurile acesteia în limba latină, sunt asigurate ţinerea târgurilor de ţară pe 28 ianuarie (de ziua lui Carol), pe 17 aprilie (ziua lui Rudolf) şi pe 21 septembrie (ziua lui Matei).

            Dreptul de a organiza  târguri săptămânale în ziua de sâmbătă este datat din 11 noiembrie 1841 . Şi aceasta a fost eliberat în Viena şi a fost scris pe un pergamen de dimensiunea de 68x53 cm.